Magyar Kortárs Festmények

1936-ban született Komáromszentpéteren. A Képzőművészeti Főiskolán 1960-ban szerezte diplomáját, ahol Pór Bertalan és Pap Gyula növendéke volt. 1966-69 között Derkovits Ösztöndíjas. Papp Gábor a magyar festészet utazó nagykövete. Tanulmányútjai során bejárta egész Európát, Portugáliától Törökországig, Norvégiától Szicíliáig. Számos Európán kívüli ország van festészetére nagy hatással, mint Kína, Japán, Új-Zéland, Chile, Marokkó, Egyiptom, Kazahsztán stb.

Művészetében leggyakrabban a Mediterránum csodálatos tájait, az ott élő emberek varázslatos világát jeleníti meg. Alkotásait a realista szemlélet, a valóság ihletett ábrázolása jellemzi. Szívesen idézi fel külföldi útjainak emlékeit, a távoli városok ódon utcáinak hangulatát.

Konstruktív szerkesztésű, dekoratív színvilágú képein egyforma intenzitással dolgozza fel hazai és külföldi benyomásait. A témaválasztás terén széles skálán mozog alkotói fantáziája.

Egyéni kiállításai során mind a hazai, mind a külföldi közönség megismerkedhetett igényes művészetével.

További Papp Gábor festmények.

1953-ban született Csikóstöttösön. 1971-ben fejezte be Pécsett művészeti iskoláját, ahol grafikát tanult. Már ekkor kitűnt egyéni hangvételű alkotásaival.

Absztrakt, szürrealista képei egy sohasem volt, mégis bennünk élő organikus „bio-világba” vezetnek, és többnyire a születés, keletkezés folyamatát asszociálják, amelyet a sok szín helyett inkább a tónusokra építő színezés hangsúlyoz. Képeivel valami kollektív tudatalattit mozgat bennünk, valami nagyon régen elfelejtett, sohasem tanult élményt, amelyet mégis mindannyian hordozunk magunkban, az élő anyag ősállapotát, az első sejt minden tudatosságot nélkülöző mohó élni akarását.

Hazai kiállításokon kívül már külföldön is bemutatkozott. Udine,
St. Pölten, Nürnberg, München után Klagenfurtban is nagy sikert aratott igényes alkotásaival. Németországban már több műve poszteren is megjelent, ami külföldi elismertségét tükrözi.

A festészet mellett reklámgrafikával és belsőépítészettel is foglelkozik.

1999-től szervezője és művészeti vezetője a Nagykanizsa közelében lévő Kendlimajorban évente megrendezésre kerülő nagyhírű Ludvig Nemzetközi Művésztelepnek.

További alkotásai: Ludvig Zoltán festmények

Kabul Adilov 1959-ben született Taskentben (Üzbegisztán). 1985-ben fejezte be művészeti tanulmányait a Szentpétervári Repin Festészeti Szobrászati és Építészeti Egyetemen. 1987-ben telepedett le Magyarországon.

Fiatal kora ellenére egyik legszínesebb egyénisége a hazai kortárs művészetnek. Tehetségének jó táptalajt adott szülőföldjének titokzatos varázsa, gazdag történelmi és kulturális hagyatéka. Választott művészneve, a Chagatay, a szülői házat övező óvárost idézi.
Tájképeiben az ősi élmény és a mai világnézet ötvöződik. Jele-neteiben mítosz és költészet forr össze. Igazában az ember és a természet eredendő, bensőséges egységének látomásából táp-lálkozik ez az ihletett, gazdag festőiség. Érdekességüket és értéküket ez igazolja Keleten és Nyugaton, Ázsiában és Európában.

Alkotásai a világ három kontinensén megtalálhatók. Kiállított már a volt Szovjetúnió számos köztársaságában, majd 1987- ben Japán, India, Dél-Korea és Spanyolország is otthont adott festményeinek. 
További munkái: Kabul Adilov festményei  

1960-ban született Kemecsén. Első mesterei Fekete Borbála, Kapcsa János és Bíró Lajos voltak. 1985-ben végzett a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán majd négyéves tanítás után váltott, azóta "szabadúszó" festőművészként dolgozik.

1977-ben grafikai díjat nyert a hajdúnánási művésztelepen.

1987-ben a mártélyi művésztábor különdíját kapta meg.

Figurális olajképek éppúgy kikerülnek műterméből, mint tájképek, csendéletek és enteriőrök.

Kiállításai:
Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Nyírbátor, Hódmezővásárhely,
Japán, Kanada, Németország, Hollandia, New York, Washington.

További alkotásai: Hornyik Zoltán festményei

Gulyás László 1960-ban született Budapesten. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát reklámgrafika tagozaton végezte, majd 1983-1987-ig a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1987 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Rembrandt festészetének egyetemes hatása alatt érleli ki személyes képi világát, sajátítja el a régi nagy mesterek festési technikáját. Éppen ez különíti el legtöbb kortársától. Őt nem a festészet felszámolása, agóniájának dokumentálása, hanem a nagy hagyomány továbbélése érdekli. Különös felkészültséggel alkalmazza a fény- árnyék hatásokat, amelynek során bravúrokra képes. Tiszta színei mellett feltűnik kivételes vonalvezetése. Megszállott figurafestő, emberábrázoló.

Családjáról készült, élettel és harmóniával telt képei mutatják kibontakozó tehetsége legfőbb értékeit.

Fontosabb munkái: Ravasz László református püspök egészalakos portréja (250x150 cm), mely a Budapesti Református Kollégium dísztermében van. – Az érdi barokk templom oltárképe (250x150 cm).

Díjak: 1983. Kalocsa, Grafikai pályázat 1. Díj; 1985. Budapest, Plakát pályázat 2. Díj; 1998. Budapest, Galéria ’13, Tavaszi Tárlat, festészeti különdíj; 2000. Budapest, Gaál Galéria, festészeti díj.

További alkotásai: Gulyás László festmények

Gross Arnold 1929-ben született Tordán.

Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban végzett Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György és Koffán Károly növendékeként. Önálló kiállítása volt a Fényes Adolf Teremben, a Mednyánszky Teremben, a Dürer Teremben és a Helikon Galériában, valamint több vidéki városban (Miskolc, Győr, stb.)

Bemutatkozott Olaszországban, Japánban, Hollandiában, Finnországban, Belgiumban, Németországban, Angliában és az USA-ban.

Szerepelt számos nemzetközi rendezvényen és biennálén. Két ízben díjazták a Krakkói Grafikai Biennálén. 1955-ben és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott.

Groteszk, irónikus hajlamú grafikus, a hétköznapok kis csodáinak és apró emberi gyarlóságainak költői ihletésű ábrázolója.

További munkái: Gross Arnold alkotások

1953-ban született Törökbecsén, Jugoszláviában. A tanárképző főiskolát Becskereken fejezte be. 1975-ben Zentára költözött és a nyolcvanas évek elején kapcsolódott be a Zentai Képzőművészeti Csoport munkájába. Alapító tagja a zentai ART-90 festőcsoportnak. 1991 óta részt vesz a magyarországi alkotótáborok munkájában is. 1994-ben települt át Magyarországra. Tanárként dolgozik.


Eddig több önálló tárlata volt, képei eljutottak az USA-ba, Svédországba, Németországba és Ausztriába is. Alkotói tevékenységében a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a szimbolizmus, valamint a szecesszió elemei ötvöződnek, létrehozva egy új egységet és minőséget.

További munkái: Buday Mihály festmények